A kreativitás rejtélyes szelleme

 Amikor egy feladat több mint mechanikus lépések sorozata, akkor más nekikezdeni. Jellemzően azt érzed, hogy íme a lehetőség, hogy tegyél valamit, valami jelentőset, és az eredményt a te neved fémjelzi majd. Ám egyidejűleg a jelentőségteliség lehetőségének érzésével megjelenik a bizonytalanság, a kétely, hogy valóban tudsz-e olyat alkotni, ami megosztásra érdemes. Talán ismerős a szituáció, amikor előtted egy üres papír, egy tejfehér oldal a monitoron és írni kéne. Írni valami nagyon jót. Egy házi dolgozatot, egy kutatási tervet, egy cikket. Csinálni valamit, ami jó.

A fenti helyzetet már bizonyára mindnyájan tapasztaltuk, a művészek életében pedig gyakran ismétlődik a jelenség. Sokan ehhez kötik a művészekre oly jellemző instabil lelkiállapotot, depressziót és alkoholizmust. Úgy tűnik, társadalmilag is elfogadottá vált a boldogtalan, meggyötört művész képe. De így kell-e ennek lennie? Nem lehet-e másképp?

Ezt a kérdést fogalmazta meg Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek című regény írója egy 2009-ben megrendezett TED konferencián. Ezt a magával ragadó, zseniális humorral fűszerezett előadást ajánlom most figyelmetekbe, mert ugyan az írónő főként művészekről és nagy gondolkodókról beszél, a kreativitás és a kreatív folyamatokat kísérő negatív lelkiállapotok túlmutatnak ezeken a kereteken.

A video 19 perc hosszú, számos történtet és információt sző egybe. A megértést elősegítendő, kérlek tekintsd át az előadás alábbi vázlatos leírását.




 A videót ezen a linken éred el. Szükséges technikai információ: A videó magyar felirattal is megtekinthető. Ehhez kattints a filmablak alatt található ’Show transcript” gombra és válaszd a ’Hungarian’ opciót.

Illetve angolul YouTube-on is:

Röviden összefoglalva a hallottakat:

A kreatív tevékenységünk során távolságot kell teremtenünk maga a kreatív tevékenység és a tevékenység eredménye között. Ennek egy lehetséges módja, hogy a kreativitás forrásának nem kizárólag magunkat tekintjük, hanem rajtunk kívülálló misztikus lények létezését vagy irracionális folyamatokat feltételezünk az alkotási tevékenység mögött. Ezen túlmenően ne feledkezzünk meg arról, hogy maga az emberi kitartás is tiszteletet és megbecsülést érdemel, függetlenül az eredménytől, amennyiben megtetted a tőled telhetőt.

Ha megnézted a videót, érdemes elgondolkodnod a következőkön:

(1) Egy korábbi blog bejegyzésben Szabados Sándor röviden ismertette a stresszkezelés ABC modelljét. Az alkotó folyamatok során fellépő stresszt hogyan tudnád leírni ennek a modellnek a segítségével? Mi a nem várt esemény? Milyen ok-okozati kapcsolatot vagyunk hajlamosak ilyenkor felállítani? Mindez milyen érzelmi reakciókhoz vezet?

(2) El tudod fogadni az Elizabeth Gilbert által kínált megoldást az alkotás folyamatához kapcsolódó szorongás leküzdésére? Miért vagy miért nem?

Milyen a jó diák?

Interjú dr. Szondy Mátéval, a KRE Pszichológiai Intézete Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusával

Készítette: Pákozdiné Horváth Anikó

A beszélgetés során körbejártuk Szondy Mátéval a „jó diák”, a jó vizsgázó fogalmát; hogyan értelmezi ezt a tanár, mit vár el a vizsgákon a vizsgázótól, mennyiben más az írásbeli és a szóbeli vizsga ebből a szempontból. Kitértünk a kedvenc, jól bevált tanulási módszerére, és elmesélte egyik emlékezetes vizsgaélményét.

Megtudtam néhány hasznos információt a ránk váró vizsgával kapcsolatban is…

Íme az interjú:

Mit jelent számodra a jó diák fogalma?

Számomra a jó diák érdeklődő, motivált és értelmes. Érdekli az, amit tanul, tud önállóan gondolkodni, sőt kritikusan gondolkodni. Ez nagyon fontos. Nem fogad el mindent, amit mondanak neki, amit hall, hanem egészséges kritikai érzékkel rendelkezik, ami a tanárokkal szemben is megnyilvánulhat.

Szeretik ezt a tanárok? Van olyan előadó, akit kizökkent egy váratlan kérdés, látszik, hogy zavarba jön és nem örül neki…

A tanárok közül van, aki szereti ezt és van, aki nem. Én az előbbiekhez tartozom, próbálom kritikus gondolkodásra tanítani a hallgatókat. Tanárként sem vagyunk mindentudók, tökéletesek. El kell ismerni, hogy a tudásunknak korlátai vannak. Ha valamit nem tudok, azt be szoktam ismerni.

Visszatérve a jó vizsgázóra, gondolom, inkább a szóbeli vizsgán derül ki valakiről, hogy az-e.

A nagy létszámú évfolyamoknak tartott előadásokon, az írásbeli vizsgákon nem igazán lehet megítélni valakiről, hogy milyen diák, ez inkább a gyakorlatokon és a szóbeli vizsgákon derül ki. Itt az évfolyam nagy létszáma miatt írásbeli vizsgák vannak, ahol a tényszerű tudás felmérésére nyílik inkább lehetőség, ez az, ami számít. Szerencsére a szorgalmi időszakban gyakorlati órák is vannak - igaz nem túl sok -, ahol jobban előjön a kritikai gondolkodás, az érdeklődés, a motiváció.

A szóbeli vizsgákon viszont előkerül a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának készsége, itt kiderül, hogy valaki gondolkozik-e, képes-e használni az elsajátított ismeretanyagot. Természetesen az akadémiai tudás önmagában is fontos, de – mivel én dolgozom a gyakorlatban is – fontosabbnak tartom azt, ami átültethető a gyakorlatba. Amikor vizsgáztatok, erre helyezem a hangsúlyt: a tudás alkalmazása, felhasználása – a megtanultakat hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni. Itt kijön az egyéni gondolkozásmód, mert itt rákérdezhetek olyan dolgokra, amiket az órán nem mondtam el, de ha valaki gondolkozik, akkor lehetnek jó ötletei.

Mesélnél egy emlékezetes vizsgádról még egyetemi hallgató korodból?

Általános lélektanból volt egy emlékezetes vizsgám, amire nem az egyetemen került sor az Izabella utcában, hanem kimentünk a Margit-szigetre és a fűben ülve vizsgáztunk… Ez egy csoportos, beszélgetős, kreatív, jó hangulatú vizsga volt, nekem nagyon tetszett.

Van valamilyen jól bevált tanulási módszered, amit nekünk is ajánlasz?

A tanulási technikák közül számomra a mind map készítése vált be a leginkább, ezt használom mind a mai napig egyéb feladataimhoz is. Ha fogjuk az Atkinson könyvet és feldolgozzuk az egyik fejezetét ezzel a módszerrel, az valóban sok időt vesz igénybe. De amikor elkészül, akkor már ott van a fejben a feldolgozott anyagrész, a tudás, ami bármikor, bárhol előhívható - legyen az írásbeli vagy szóbeli vizsga.

Azt már tudjuk, hogy milyen vizsgáztató vagy a szóbeli vizsgán. Mire számíthatunk a Bevezetés a pszichológiába vizsgádon, ami írásbeli lesz?

Fontos a tárgyszerű tudás, ezt vissza fogom kérdezni. A definícióknak nem a szó szerinti magolása, hanem a megértése szükséges. Lényeges az összefüggések megértése, még ha az nincs is leírva konkrétan a könyvben.

Mondanál erre példákat? Hiszen egy kb. 700 oldalas könyvet kell megtanulnunk…

Például mutassátok be a vonáselméletek és a típustanok közötti különbségeket. Ha ez így nincs is leírva a könyvben, de ha mindkettőt elolvastátok és megértettétek, akkor összeáll a fejetekben és erre a kérdésre is tudtok válaszolni. Más kérdés lehet még mondjuk az alapvető személyiségvonások felsorolása Eysenck-nél vagy a „big five” személyiségvonások.

Mi a helyzet az apró betűkkel, feliratokkal?

Nem megyek rá direkt az apró betűs megjegyzésekre, elrejtett dolgokra…

Milyen jellegű lesz a teszt, hány kérdést tartalmaz majd?

Lesz igaz-hamis kérdés, kakukktojás, feleletválasztós kérdés és rövid, maximum negyed oldalas esszékérdés. Azt nem tudom még, hogy hány darab, de annyi, hogy egy órába beleférjen.

Segítenéd a vizsgára való felkészülésünket egy próba tesztsor összeállításával?

Jogos a kérés, igen. Összeállítok néhány olyan kérdést, amihez hasonló a vizsgán is előfordul majd.

Köszönöm előre a kérdéseket és az interjút!

* Az interjú elkészítése óta annyi változás történt, hogy Máté úgy döntött (ezt írta meg egy levélben), nem lesz esszékérdés a vizsgán

Szabados Sándor az ABC modellről

Új blog indult, ahová időnként érdemes lesz ellátogatni. Szabados Sándor, a blog gazdája, első bejegyzésében a stressz menedzsment területén kidolgozott ABC modellről ír, amit most itt, a szerző engedélyével egy az egyben közlünk.


Stressz menedzsment: ABC modell

Amikor egy nem kívánt eseményt élünk át,vagy balszerencse történik velünk (A) azt azonnal hiedelmekkel ruházzuk fel (B),ok-okozati összefüggéseket vélünk felismerni, legtöbbször tévesen.Ennek következményként ezek a hiedelmek, általában negatív, hosszan tartó,káros stresszt okozó érzelmi reakciókat (C) váltanak ki, amelyeknek az alapja csupán az,hogyan vélekedtünk éppen akkor egy nem kívánt eseményről...

Gyakori (Hiedelmek)B-(Érzelmi következmények) C kapcsolatok:

Korlátozták, megsértették az alapvető jogaimat: DÜH

Veszteség, az önértékelés sérülése: SZOMORÚSÁG, DEPRESSZIÓ,SZÉGYEN

Jövőbeli fenyegetettség: SZORONGÁS, FÉLELEM

Albert Ellis az ABC elmélet megalkotója szerint az embereket nem maguk a események zaklatják fel, hanem az, ahogyan vélekednek róluk.

Ellis szerint annak érdekében,hogy megszabadulhassunk a káros stressztől azonosítanunk kell azokat a háttérben meghúzódó irracionális gondolatokat, téveszméket, érzelmeket amelyek a distresszt kiváltották.

Miután azonosítottuk az irracionális gondolatokat ("ilyen is csak velem történik meg","vesztes vagyok","nem kellek senkinek" etc..) meg kell vizsgálnunk majd kétségbe kell vonnunk azok valóságtartalmát,ezt követően reális, ésszerű magyarázatra kell cserélnünk őket.

Az utolsó lépés az, hogy felismerjük a folyamatosan visszatérő,ismétlődő, téves negatív gondolat és érzelmi mintákat valamint az azokat követő negatív, káros stresszt okozó érzelmeket.

Szondy Máté: Tudatos jelenlét

„Ha a pozitív gondolkodás mellett döntünk, az hasznos lehet, ám az nem tudatos jelenlét. Csak még több gondolkodás. Ugyanolyan könnyen válhatunk a pozitív gondolkodás, mint a negatív gondolkodás foglyaivá. Az is lehet korlátolt, töredékes, pontatlan, illuzórikus, öncélú és téves.”

Jon Kabat- Zin



Ez alkalommal Szondy Máté egy tegnapi előadását küldte el, amelyben a pozitív pszichológiáról és a tudatos jelenlétről ad egy rövid, de átfogó összefoglalást igényes Prezi formában.
Az előadás letölthető innen.

Új perspektíva a színvakság gyógyításában

Milyen lehet színvaknak lenni? Te már próbáltad? :)

A színvakság rendkívül gyakori az emberek körében. Minden 12. férfi és minden 7. nő szenved a színvakság valamely formájában. Beszélhetünk vörös-zöld, illetőleg kék-sárga színvakságról is. Ezeket a színeket látva a színvakok a szürke különböző árnyalatait észlelik. Sőt! Az olyan színárnyalatokat is módosítva látják, amelyeknek valamely szürkének észlelt szín az összetevője, például a lilát kéknek.

A színvakság kurrens kutatási terület és számos megoldási javaslattal találkozhattunk már. Jay Neitz amerikai látáskutató a megoldás kulcsát a génbeültetésben látja. Majomkísérletek során úgy találta, hogy az egy bizonyos gén hiánya miatt kialakult színvakság gyógyítható annak pótlásával. Neitz és kollégái most a majmokhoz hasonló humán kezelés kialakításán dolgoznak. "Azt már tudjuk, hogy a kezelés hatásos. A kérdés csak az, hogy vajon biztonságos-e."

Ha érdekel a téma, látogass el a Wall Street Journal honlapjára egy összefoglaló cikkben publikált, illetve videón is megtekinthető részletekért. Ugyanitt különböző tesztképeket is találsz, amellyel felfedhető az eddig esetleg még nem ismert színvakság.

Könyvajánló: You are Not so Smart

Szabados Sándor könyvajánlója.

Nemrég olvastam ki egy zseniális könyvet David McRaney-től You are Not so Smart címmel. A könyv nem kevesebbre vállalkozott mint arra, hogy rengeteg pszichológiával, (azon belül viselkedéssel, motivációval stb.) kapcsolatos tévhitet szétoszlasson, és azok helyett tudományos magyarázatot adjon; mindezt szellemesen, humorosan, mindenki számára közérthetően teszi.

A könyv eredetileg blogként indult.

A könyv anyagának zöme podcast-tal elérhető.

A könyv trailer-je a YouTube-on.

A könyv pdf formában elérhető a KRE-s elsős levelezős évfolyam számára a Google Drive-on, a könyvajánló mappában.

Kulturális ajánló

Kulturális ajánló Szondy Mátétól

Yalom: Amikor Nietzsche sírt 
Anna O., a pszichoanalízis kialakulása, pszichológus attitűd

Bauer: A testünk nem felejt
a környezet, a viselkedés és a pszichoterápia (!) hogyan befolyásolja a géneket

És elkezdődött a Terápia, ami a pszichoterápiát mutatja be kevésbé hiteles módon, legalábbis az amerikai változathoz hasonlítva.

Az intelligenciáról

A már jól ismert kérdést feszegeti a nemrégiben az indexen publikált cikk: öröklés vagy környezet (nature or nurture, angolul), ezúttal az intelligenciával kapcsolatban. Persze nem megdöbbentő, hogy a szerző már az elején leszögezi, hogy "a két tényező együttes hatása a lényeg".

"Óriási vita van azt illetően, hogy az intelligencia inkább örökletes, vagy szerzett sajátságunk. Az örökbecsű aforizma szerint egy genetikaprofesszor gyerekei öröklik, tanítványai pedig szerzik e képességet. Valamilyen ok miatt a genetikai teória tetszetősebb a laikusok számára mint a verejtékkel megszerzett képesség elmélete. Lehetséges, hogy ennek oka az, hogy a DNS-ben lappangó értelem menti azt a körülményt, ha ez esetleg külsőleg nem nyilvánul meg. Az egyes rasszok és népcsoportok elleni legmetszőbb gyűlölet is az IQ értékek genetikai létének megkérdőjelezésében nyilvánul meg."

 A cikkből megtudhatjuk, hogy mit nevezünk analitikus, kreatív  és szintetikus gondolkodásnak, illetőleg IQ-nak és EQ-nak. Rövid áttekintést kaphatunk arról is, hogy mit tudhatunk manapság az intelligenciáról szociológiai, genetikai, evolúciós és kulturális szempontból.

Jó olvasást!


Köszönet a cikkért Bernáth Katalinnak!

Élettan: A szív

A facebookos csoportban elő-elő bukkannnak kihagyhatatlan oktatási segédletek. Mint például ezek is:

Köszönet érte Agi K Den-nek :)

Szondy Máté: „Ha...”

Szerinted mennyire határozzák meg a külső körülmények, hogy boldog vagy-e vagy sem? Igaz-e az, hogy a pénz nem boldogít?

Olvassátok el Szondy Máté rövid írását, ami eredetileg a Crossroad Magazinban jelent meg. Ha tetszik, esetleg oszd meg Facebookon!

„Ha…”

„Ha nagyobb lenne a lakásunk…”, „Ha a főnököm megértőbb lenne…”, „Ha többet keresnék…” és így tovább. Ezerféle változata létezik ennek a mondatnak, a folytatás azonban mindig ugyanaz: „…akkor végre boldog lennék”. Sokszor érezzük azt, hogy külső körülményeink akadályozzák meg boldogságunkat és csak bizonyos külső körülmények tehetnek minket boldoggá. Biztosak vagyunk abban, hogy ha megszerzünk egy kívánatos süteményt, egy kívánatos autót vagy egy kívánatos partnert, akkor végre elégedettek és boldogok leszünk. Ezt a hitet erősítik bennünk a reklámok is: ha fogyasztunk, ha megszerezzük a legújabb lapostévét, legújabb wc-illatosítót vagy levesport, akkor boldogok leszünk. Sőt, nem csak mi, de családunk is boldog lesz.

            Igazunk van-e, amikor azt gondoljuk, hogy boldogságunk elsősorban külső körülmények függvénye? Igazat mondanak-e a reklámok, amikor azt sugallják, hogy a külső körülmények tesznek majd boldoggá? Sokáig eddig a kérdésre csak a józan, paraszti ész, vallásos – morális – filozófiai tanítások és az ezoterikus írások, tanítók segítségével kereshettük a választ. Körülbelül egy évtizede azonban a tudomány (konkrétan: a pszichológia tudománya) is felfigyelt a boldogság jelenségére, így ma már pontosan tudjuk, hogy a külső körülmények valójában hogyan befolyásolják azt, hogy mennyire vagyunk elégedettek.

            Vegyünk két drasztikus példát: valószínűleg mindenki egyetért abban, hogy lottómilliárdossá válni pozitív, balesetben lebénulni pedig negatív esemény. Egy kutatásban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan alakul a lottómilliárdosok és a lebénult személyek boldogsága. Nem kell pszichológusnak lenni ahhoz, hogy kitaláljuk: miután értesültek a nyereményükről, a lottózók boldogsága az egekbe szökött és azon sem csodálkozunk, hogy a balesetet követően a lebénult személyek hangulata igen rossz volt. Az viszont már meglepő, hogy néhány hónap elteltével mindkét csoport hangulata visszatért az eseményt megelőző szintre. Bármennyire is meglepő, a legtöbb pozitív és negatív esemény boldogságunkra kifejtett hatása általában néhány hónap alatt csökken, illetve megszűnik. Ha Önnel előfordult már, hogy végre megszerzett egy olyan dolgot, amiről régóta álmodozott (laposképernyős televízió, mobiltelefon, kisestélyi, ahogy tetszik), majd néhány nap vagy hét múlva már felé se nézett, akkor tudja, hogy miről van szó. Hihetetlen alkalmazkodó képességünk miatt a pozitív események és élmények által kiváltott pozitív érzelmek gyorsan csökkennek. Ha külső tényezők segítségével szeretnénk fenttartani boldogságunkat, akkor óhatatlanul belekerülünk a szakemberek által hedonikus taposómalomnak nevezett állapotba: alkalmazkodókészségünk miatt folyamatosan újabb és újabb pozitív élményekre lesz szükségünk.

            És hogy valójában mitől függ a boldogságunk? Sonja Lyubomirsky amerikai pszichológus szerint három csoportba sorolhatóak a boldogságunkra ható tényezők. Hangulatunk körülbelül 50 százalékban genetikai örökségünktől függ (szüleinktől kapott génjeink határozzák meg idegrendszerünk felépítését és működését, ezáltal azt, hogy idegrendszerünk mennyire érzékeny a pozitív és negatív élményekre). A második csoportba életkörülményeink tartoznak – hatásukat mindössze 10 százalékra becsülik. A „maradék” 40 százalék az a rész, amelyre hatással lehetünk. Hogy mi tartozik ide? Kapcsolataink építése és ápolása, (élet)célok kitűzése és az azokért való küzdés, a mások felé nyitott és aktív magatartás.  Érdemes újragondolnunk az „…akkor végre boldog lennék” mondat első felét.

A motivációról

Az eheti Szondy-féle pszicho előadáson szó esett arról, hogy nem feltétlenül a jutalmazás az, amivel leginkább motiválhatóak vagyunk. Teljesítményünket sokkal inkább az fokozza, hogy ha pozitív módon viszonyulunk egy adott tevékenységhez.



Dan Pink arról beszél az alábbi negyedórás videóban, hogy a munka világában elterjedt jutalmazással való ösztönzés nemhogy nem növeli a kreativitást és serkenti a hatékonyságot, de sok esetben kifejezetten károsan hat az emberek teljesítményére.

A video magyar felirattal elérhető itt.

Ha felirat nem szükséges, ez az előadásról készült felvétel angol nyelven:

A konstruktív vitáról

Ismeritek a ted.com oldalt?  Tele van érdekes előadásokkal, általában angol nyelven, de többségükhöz van magyar felirat is. A múltkori pályaszocializáción eszembe jutott, hogy lehet, más is érdekesnek találja a következő videót és talán többeket bátorít konstruktív kritikára.

Margaret Heffernan beszél arról, hogy a konfliktus, a nem egyetértés alapvető fontosságú a haladás, fejlődés szempontjából.

A videó megtekinthető angolul a YouTube-on, ezt gyorsan be is ollózom ide, és a ted.com-on angol és más feliratokkal, magyar sajnos még nincs.

Nos, érdekesnek találtátok?

Technikai információk

Ha szeretnél publikálni ezen a blogon, jelentkezz a kalmarstr@gmail.com emailcímen.



INFORMÁCIÓK KÁROLIS HALLGATÓK RÉSZÉRE:


Ha levelező pszichológus hallgató vagy a Károlin, jó helyen jársz!

Ezen a blogon megtalálod mindazt a fontos és kevésbé fontos információt, ami neked szól.





Két évfolyamfelelős van:

Ali Marietta, pici85(kukac)gmail.com
Kalmár Eszter, kalmarstr(kukac)gmail.com

Évfolyamunk számára létrehoztunk egy levlistát, amelynek címe: krepszi (kukac) googlegroups.com. Ha még nem iratkoztál fel rá, akkor vagy keresd meg ezt a levlistát a Google kereső funkcióján keresztül és kérd felvételedet a csoportba, vagy küldjél egy emailt az eszter (kukac) eszter.eu emailcímre.
A levlistán (is) osztunk meg közérdekű információkat, jegyzeteket, stb. Ugyanitt felteheted a tanulmányokkal kapcsolatos, valószínűleg a többiek érdeklődésére is számot tartó kérdéseidet.

Ha nagy Facebook rajongó vagy, akkor csatlakozz az évfolyam FB csoportjához, amelyet ide kattintva érhetsz el:
https://www.facebook.com/groups/434369549949070/


A gépelt órai anyagokat, a tanárok által elküldött fájlokat itt elérheted:

Dropbox: https://www.dropbox.com/sh/cw91un8yzny6zso/zbCkxvWWmh

Ha valami hiányzik, nézz fel a FB-ra!