Milyen a jó diák?

Interjú dr. Szondy Mátéval, a KRE Pszichológiai Intézete Személyiség és Klinikai Pszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusával

Készítette: Pákozdiné Horváth Anikó

A beszélgetés során körbejártuk Szondy Mátéval a „jó diák”, a jó vizsgázó fogalmát; hogyan értelmezi ezt a tanár, mit vár el a vizsgákon a vizsgázótól, mennyiben más az írásbeli és a szóbeli vizsga ebből a szempontból. Kitértünk a kedvenc, jól bevált tanulási módszerére, és elmesélte egyik emlékezetes vizsgaélményét.

Megtudtam néhány hasznos információt a ránk váró vizsgával kapcsolatban is…

Íme az interjú:

Mit jelent számodra a jó diák fogalma?

Számomra a jó diák érdeklődő, motivált és értelmes. Érdekli az, amit tanul, tud önállóan gondolkodni, sőt kritikusan gondolkodni. Ez nagyon fontos. Nem fogad el mindent, amit mondanak neki, amit hall, hanem egészséges kritikai érzékkel rendelkezik, ami a tanárokkal szemben is megnyilvánulhat.

Szeretik ezt a tanárok? Van olyan előadó, akit kizökkent egy váratlan kérdés, látszik, hogy zavarba jön és nem örül neki…

A tanárok közül van, aki szereti ezt és van, aki nem. Én az előbbiekhez tartozom, próbálom kritikus gondolkodásra tanítani a hallgatókat. Tanárként sem vagyunk mindentudók, tökéletesek. El kell ismerni, hogy a tudásunknak korlátai vannak. Ha valamit nem tudok, azt be szoktam ismerni.

Visszatérve a jó vizsgázóra, gondolom, inkább a szóbeli vizsgán derül ki valakiről, hogy az-e.

A nagy létszámú évfolyamoknak tartott előadásokon, az írásbeli vizsgákon nem igazán lehet megítélni valakiről, hogy milyen diák, ez inkább a gyakorlatokon és a szóbeli vizsgákon derül ki. Itt az évfolyam nagy létszáma miatt írásbeli vizsgák vannak, ahol a tényszerű tudás felmérésére nyílik inkább lehetőség, ez az, ami számít. Szerencsére a szorgalmi időszakban gyakorlati órák is vannak - igaz nem túl sok -, ahol jobban előjön a kritikai gondolkodás, az érdeklődés, a motiváció.

A szóbeli vizsgákon viszont előkerül a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának készsége, itt kiderül, hogy valaki gondolkozik-e, képes-e használni az elsajátított ismeretanyagot. Természetesen az akadémiai tudás önmagában is fontos, de – mivel én dolgozom a gyakorlatban is – fontosabbnak tartom azt, ami átültethető a gyakorlatba. Amikor vizsgáztatok, erre helyezem a hangsúlyt: a tudás alkalmazása, felhasználása – a megtanultakat hogyan lehet a gyakorlatban alkalmazni. Itt kijön az egyéni gondolkozásmód, mert itt rákérdezhetek olyan dolgokra, amiket az órán nem mondtam el, de ha valaki gondolkozik, akkor lehetnek jó ötletei.

Mesélnél egy emlékezetes vizsgádról még egyetemi hallgató korodból?

Általános lélektanból volt egy emlékezetes vizsgám, amire nem az egyetemen került sor az Izabella utcában, hanem kimentünk a Margit-szigetre és a fűben ülve vizsgáztunk… Ez egy csoportos, beszélgetős, kreatív, jó hangulatú vizsga volt, nekem nagyon tetszett.

Van valamilyen jól bevált tanulási módszered, amit nekünk is ajánlasz?

A tanulási technikák közül számomra a mind map készítése vált be a leginkább, ezt használom mind a mai napig egyéb feladataimhoz is. Ha fogjuk az Atkinson könyvet és feldolgozzuk az egyik fejezetét ezzel a módszerrel, az valóban sok időt vesz igénybe. De amikor elkészül, akkor már ott van a fejben a feldolgozott anyagrész, a tudás, ami bármikor, bárhol előhívható - legyen az írásbeli vagy szóbeli vizsga.

Azt már tudjuk, hogy milyen vizsgáztató vagy a szóbeli vizsgán. Mire számíthatunk a Bevezetés a pszichológiába vizsgádon, ami írásbeli lesz?

Fontos a tárgyszerű tudás, ezt vissza fogom kérdezni. A definícióknak nem a szó szerinti magolása, hanem a megértése szükséges. Lényeges az összefüggések megértése, még ha az nincs is leírva konkrétan a könyvben.

Mondanál erre példákat? Hiszen egy kb. 700 oldalas könyvet kell megtanulnunk…

Például mutassátok be a vonáselméletek és a típustanok közötti különbségeket. Ha ez így nincs is leírva a könyvben, de ha mindkettőt elolvastátok és megértettétek, akkor összeáll a fejetekben és erre a kérdésre is tudtok válaszolni. Más kérdés lehet még mondjuk az alapvető személyiségvonások felsorolása Eysenck-nél vagy a „big five” személyiségvonások.

Mi a helyzet az apró betűkkel, feliratokkal?

Nem megyek rá direkt az apró betűs megjegyzésekre, elrejtett dolgokra…

Milyen jellegű lesz a teszt, hány kérdést tartalmaz majd?

Lesz igaz-hamis kérdés, kakukktojás, feleletválasztós kérdés és rövid, maximum negyed oldalas esszékérdés. Azt nem tudom még, hogy hány darab, de annyi, hogy egy órába beleférjen.

Segítenéd a vizsgára való felkészülésünket egy próba tesztsor összeállításával?

Jogos a kérés, igen. Összeállítok néhány olyan kérdést, amihez hasonló a vizsgán is előfordul majd.

Köszönöm előre a kérdéseket és az interjút!

* Az interjú elkészítése óta annyi változás történt, hogy Máté úgy döntött (ezt írta meg egy levélben), nem lesz esszékérdés a vizsgán